Tájékoztatás a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadásáról

2017. március 14-én került sor a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló javaslat megfogalmazására. Az új rendelkezések célja, hogy növeljék az átláthatóságot a külföldről finanszírozott szervezetek tekintetében.

A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény háttere



Nem kétséges, hogy a civil társadalom megfelelő működése elengedhetetlen feltétele a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Széleskörű nemzetközi konszenzus van azonban arról is, hogy az egyre befolyásosabbá váló civil szervezetek átláthatóságához alapvető érdeke fűződik az állampolgároknak, különös tekintettel a külföldi finanszírozásra. Az átláthatóságra vonatkozó szabályozás ugyanakkor nem korlátozhatja az egyesüléshez való jogot, mint az egyik legfontosabb politikai alapjogot. A fentieket maximálisan szem előtt tartva került sor a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló javaslat megfogalmazására 2017. március 14-én.


A jogalkotási eljárás összefoglalója


  • Az előterjesztők kezdeményezésére a javaslatot az összes parlamenti frakció képviselője részvételével tartott egyeztetésen vitatták meg április 5-én.
  • Az előterjesztők az egyeztetést követően április 7-én benyújtották az Országgyűlésnek a tervezetet, a további konzultáció érdekében pedig az Emberi Jogi Munkacsoport tematikus munkacsoportja egyeztetést folytatott az érintett szervezetekkel április 20-án.
  • A javaslat általános vitája április 19-én kezdődött a parlamentben.
  • Az előterjesztők május 15-én közölték, hogy a parlament csak a Velencei Bizottság előzetes véleményének ismeretében fogadja el a javaslatot.
  • A Velencei Bizottság véleménye 2017. június 2-án jelent meg. A véleményben foglaltakat figyelembe véve az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága június 8-án módosító javaslatokat fogadott el. Az ekként módosított javaslatról június 13-án dönt az Országgyűlés.

A törvényjavaslat bemutatása


Az új rendelkezések célja, hogy növeljék az átláthatóságot a külföldről finanszírozott szervezetek tekintetében. A javaslat személyi hatálya pontos és jól meghatározott: bizonyos ésszerű kivételektől eltekintve (pl. sportszervezetek, vallási szervezetek, nemzetiségi szervezetek) minden civil szervezetre megkülönböztetés nélkül vonatkozik.


Az átláthatóság növelésének érdekében azon szervezetek, amelyek az adott évben a törvényben szereplő összeghatár (a pénzmosás elleni törvény rendelkezéseit alapul véve 7.2 millió forint) feletti támogatást kapnak külföldről, kötelesek:

  • Bejelenteni a támogatást tényét és forrását a jelenleg is működő bírósági nyilvántartásba. A Velencei Bizottság észrevételét elfogadva, a javaslat értelmében, csak az 500.000 forint feletti támogatók személyes adatait kell bejelenteni a regiszterbe.
  • Fel kell tüntetniük a weblapjukon és kiadványaikon, hogy a törvény értelmében külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.

A kötelezettségek teljes összhangban állnak a nemzetközi standardokkal, különös tekintettel a Velencei Bizottság vonatkozó jelentéseiben foglalt kritériumokkal. Ennek megfelelően:

  • A törvényi kötelezettségek nem megbélyegzőek, hiszen ideológiától és politikai nézettől függetlenül érvényesek a törvény hatálya alá tartozó szervezetekre. A negatív nemzetközi példákat szem előtt tartva pedig, a javaslat kifejezetten kerüli a szervezetek minősítését (pl. külföldi ügynök).
  • Az új törvényi kötelezettségek nem okoznak aránytalan többletterhet a civil szervezetek számára, hiszen nem kell egy ismeretlen, új eljárásnak megfelelniük. Az új szabályok értelmében, a külföldi támogatás tényét a jelenleg is működő nyilvántartásba kell bejelenteni.

A törvény kikényszeríthetősége érdekében a javaslat szankciókat rendel a kötelezettségek elmulasztásának esetére. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a szankciók rendszere a Velencei Bizottsággal történt konzultáció során felmerülő valamennyi észrevételt magában foglalja.

  • A szankciók célja nem a szervezetek munkájának ellehetetlenítése, hanem a szabályok kikényszeríthetősége.
  • A szankciórendszer valamennyi elemében érvényesülnek a fokozatosság és arányosság alapelvei.
  • Széles körű garanciális szabályok védik a civil szervezeteket. Az eljárás során bármiféle politikai megkülönböztetés kizárt, hiszen kizárólag a független magyar bíróságok jogosultak eljárni.
  • A Velencei Bizottság észrevételének megfelelően a civil szervezet törlése kikerült a szankciók közül. A javaslat új szövege a civil szervezetek törvénysértése esetére vonatkozó általános szabályokat rendeli alkalmazni.